2012. augusztus 10., péntek

4.rész


Sziasztok! Mégis tudtam új részt hozni, remélem tetszik :) Ja és örülnék neki ha írnátok véleményt komiba, köszönöm :)



Eddig minden olyan jó volt, erre jön anyám a hülyeségével és mindent elront…
A szüleim 8 éves koromban váltak el. Sokat veszekedtek, apának meg ott volt a foci, ezért alig volt otthon. Miután elváltak én és a tesóim anyuval maradtunk. Anyu munkája miatt el kellett költöznünk Franciaországba, egész pontosan Párizsba. Kezelhetetlen voltam, nem értettem, hogy apu mért nincs velünk, ráadásul anya megtiltotta a focit, de én nem voltam képes abbahagyni, hisz a foci volt az életem, ezért titokban fociztam. Másfél évig éltünk itt, de aztán megint el kellett költöznünk anya munkája miatt. Most Németországba költöztünk, Münchenbe. 13 éves koromig itt éltünk. Anyám a fejébe vette, hogy ”lányosít” engem. Persze ez nekem nem tetszett. Nem akartam a jól megszokott nadrág-tornacipő helyett szoknyát és magas sarkút hordani, na meg persze sminkelni.
Csak úgy mentem bele, ha újra focizhatok. Anyám belement, így beiratkoztam a Müncheni ifi csapatba. Először a lány csapatba akartak bevenni, de a játékom meggyőzte az edzőt és így a fiú csapatba kerültem. Anya közben elkezdte a ”lányosító akcióját”. Először az öltözködésemet változtatta meg, utána a viselkedésemet próbálta csiszolni, több-kevesebb sikerre. Az az igazság, hogy tetszett, mert az átváltozásom után megfordultak utánam a fiúk…
Az első csókom is elcsattant, egy bizonyos Philipp Lahmal. Igen, vele. Aztán vissza költöztünk Milanóba. Így sokkal többet tudtam apuval lenni. Az AC Milan fociakadémiájára jártam, a fiú csapatba. Nagyon jó volt az életem, szerelmes is lettem, a foci is jól ment. 18 éves voltam mikor a Real Madrid megkeresett, és nem sokkal később le is szerződtek. Már 1 éve voltam Madridban, mikor apa felhívta az egész családot, hogy menjünk Milánóba, családi kupaktanácsra. Ott derült ki, hogy a barátnőjét akarja bemutatni, aki történetesen alig pár évvel idősebb nálam….

2 hónapig nem beszéltem apámmal. Próbáltam elviselni a barátnőjét, egészen 5 hónappal ezelőttig.  Mikor is megtudtam, hogy gyereket vár az a nő…Az apámmal nagyon összevesztem, számomra ő már nem él. A tesóim, az anyám, és az egész család elfogadta, kivéve engem. Nem tudom ezt megbocsájtani neki. Egyszerűen nem tudom!!!!

-Nati-jött be anyám a szobába - Kérlek, ne haragudj.
-Te ne haragudj. Nem rád haragszom.
-Nagyon szeretlek kicsim. És apád is. Nagyon fáj neki, hogy nem beszélsz vele.
-Anya, kérlek, hagyjuk ezt…
-Rendben van drágám, de gondolkozz el ezen. Nekem most mennem kell vissza Milanóba. De ha bármi van, akkor hívj. Szeretlek-ölelt meg
-Rendben van. Én is szeretlek. Szia. –engedtem ki az ajtón, majd visszamentem a szobámba.
Nagyon  felkavart ez az egész. Hirtelen felpattantam, átöltöztem, fogtam a táskám és a kocsi kulcsot, majd lementem a garázsba, bepattantam a kocsimba és elindultam Barcelonába.

Cesc háza előtt leparkoltam, majd bementem a házba a pótkulcsommal. Mivel nem szóltam Cescnek, hogy jövök így nem volt itthon. Már vagy 1 órája ültem a nappaliban, mikor hallottam, hogy kattan a zár és Cesc lép be az ajtón pár csapattársával. Gyorsan felpattantam és elé mentem.

-Nati, hát te mit keresel itt? –csodálkozott Cesc
-Szükségem volt valakire-öleltem meg
-Ezek szerint ugrott a program –mondta gúnyosan Piqué.
-Bocsi srácok, majd máskor. Sziasztok. –kísérte ki őket majd odajött hozzám és szorosan megölelt.
-Mi történt kicsim? –ültetett le a kanapéra és nyugtatóan simogatott
-Anyám ma nálam volt és megint azzal jött, hogy béküljek ki apámmal. Teljesen felkavart ez az egész-szipogtam
-Gyere ide-vont a karjaiba és simogatta a hátamat
-Muszáj volt eljönnöm ide, egyedül nem bírtam volna
-Jó hogy eljöttél. Gyere, menjünk fel a szobába- mondta majd felmentünk a hálóba
Cesc levette a pólóját, nekem megy adott egy nagy pólót éjszakára. Átvettem, majd befeküdtünk az ágyba. A mellkasára vont, közben cirógatott. Nem szóltunk semmit, de most így volt jó. Hamar elaludtam Cesc simogatása közben.

Reggel egyedül ébredtem. A hangok alapján Cesc a konyhában volt, ezért lementem hozzá.
Nem is tévedtem, épp a reggelit csinálta.
-Jó reggelt-köszöntem rá majd leültem
-Neked is, hogy aludtál? –lerakta elém a rántottát majd ő is leült
-Jól. Ezt neked köszönhetem.
-Ezt nem kell köszönnöd, érted bármit megtennék. De most egyél-kérlelt
-Nem vagyok éhes - húztam el a számat
-Gyere csak ide-kérlelt Cesc
-Miért? – nem értettem, de felálltam és odamentem elé. Cesc megfogta a derekam, majd beleültetett az ölébe
-Ezért. Tessék ennyi. –nyújtotta felém a villát
-Nem akarok.
-Kérlek, az én kedvemért – vetette be a boci szemeit, tudja jól, hogy ennek nem tudok ellen állni
-Jólvan…- egyeztem bele, majd hagytam hogy megetessen.
-Kicsim, neked nincs ma edzésed? –kérdezte már a nappaliban
-Van, de nincs kedvem visszamenni Madridba.
-Kihagynál egy edzést? Pont te? –csodálkozott Cesc. Tényleg sose hagytam ki edzést, még betegen is bementem…de most nem bírtam…
-Tudod mit, én se megyek be ma edzésre-szólalt meg Cesc
-Mi? Nem, azt nem teheted. Be kell menned. –ellenkeztem
-De neked szükséged van rám.
-Annyira szeretlek-öleltem meg-de nem hagyhatod ki az edzést
-Egy edzésbe nem halok bele, el is hívom az edzőt.-állt fel mielőtt bármit is mondhattam volna.
Amíg Cesc telefonált én is fogtam a telefont, hogy felhívjam Crist, hogy nem megyek ma edzésre.
-Szia kislány, na mi a helyzet? –szólt bele a telefonba
-Szia Cris, semmi jó. Itt vagyok Barcelonában.
-Mit keresel te ott? Hiszen fél óra múlva edzés
-Tegnap eljött hozzám anyu és megint felhozta a Leonardos témát-nem tudtam azt mondani, hogy az apám, ezért a keresztnevén hívtam-kiborultam és eljöttem Ceschez tegnap este
-Hívhattál volna. Na mind1, most hogy vagy?
-Nem valami jól…ezért is hívtalak, szólnál Mounak, hogy ma nem megyed edzésre?
-Persze, hogy szólok. Te meg nyugodj meg, és holnap már gyere edzésre.
-Rendben. Köszönöm Cris.
-Nem tesz semmit. Szia Nati- köszönt el, majd letettem a telefont.
Cesc még mindig nem jött vissza, gondoltam megnézem, ezért kimentem a konyhába.
Nekem háttal állt, és még mindig telefonált.
-Igen. Igen Persze. Köszönöm Joseph. Holnap találkozunk, szia-tette le a telefont, majd mosolyogva felém fordult-Na megvan oldva, nem kell edzésre mennem, elengedett az edző.
-Én is beszéltem Crissel, szól Mounak.
-Na látod, mégis csak együtt leszünk ma-csókolt meg
-Már hiányzott, hogy kettesben legyünk-mosolyogtam rá
-Mit szeretnél ma csinálni?
-Nem tudom, találd ki te.
-Akkor öltözz fel, elmegyünk ebédelni.
-De mi lesz a paparazzikkal? –kérdeztem, hisz a nyilvánosság még nem tudta, hogy együtt vagyunk.
-Nem érdekelnek. Most már nem akarok bujkálni. Tudják meg, nem érdekel.
-Rendben. Akkor megyek átöltözök, fél óra és mehetünk.- felmentem a hálóba és átöltöztem.
Fogtam a táskám, és lementem Ceschez.
-Mehetünk.
-Hoppá, ez de gyors volt- adott egy puszit, majd kimentünk a kocsihoz és elindultunk.           
Bementünk egy hangulatos étterembe, Cesc ötlete volt. Az egész étterem megbámult minket, de nem foglalkoztunk vele. Leültünk az egyik eldugott helyre és leadtuk a rendelésünket.
-Cesc-hajoltam közel hozzá-Észre vetted, hogy mindenki minket bámul?
-Bámuljanak csak, nem érdekel. Engem csak te érdekelsz-fogta meg a kezem és adott rá egy puszit.
Már javában ettünk, mikor odajött hozzánk a főpincér.
-Elnézést a zavarásért, de gondoltam jobb ha tudják, hogy tele van újságírókkal a bejárat.
-Ezt nem hiszem el-változott meg Cesc arca, látszott rajta, hogy mérges.
-Köszönjük-mondtam a pincérnek, majd nyugtatólag megfogtam Cesc kezét
-Kérem-hajolt meg a pincér majd elment.
-Már enni se ehet az ember anélkül, hogy ne követnének??-kiabált Cesc mire sokan odanéztek
-Nyugodj meg drágám. Fizessünk és menjünk.
-Oké...-intett a pincérnek hogy hozza a számlát
Fizettünk, majd felálltunk és az ajtó felé mentünk, nem tudva hogy mi vár ott ránk…


3 megjegyzés:

  1. Szia!

    Hűha...apukánál előjött a kapuzárási pánik.:O Elhiszem, hogy nem nagyon tudott megbarátkozni a lánnyal Nati, de azért az apja mégiscsak az apja és adnia kellene a dolognak még egy esélyt.
    Csak nem lekapják őket a paparazzik és balhé lesz? Izgatottan várom a folytatást!

    A blogon pedig mehet a csere, már én is kitettelek.:)

    Puszi:
    Detti

    VálaszTörlés
  2. lesznek ezzel kapcsolatban még bonyodalmak ;)

    köszönöm :)

    VálaszTörlés
  3. Na, szia! :)

    Hát, ezen most meglepődtem! :O Oké, hogy a szülők elváltak és apuka talált magának barátnőt, de attól még szerintem nem kéne ennyire ellenségesnek lennie vele! Szerintem! Üljenek le és beszéljék meg a dolgokat! Mindenkinek az lesz a legjobb! Ezt Nati is be fogja látni!
    Mivel a paparazzik lekapják őket, így benne lesznek az újságban, ergo Mou ki fog térni a hitéből!! Már ha van neki! :D Ebből óriási nagy balhé lesz!
    Puszi: Anita

    VálaszTörlés