2012. augusztus 31., péntek

5.rész


Sziasztok! Meghoztam az új részt :) 
Most már gyakrabban tudok hozni részt, végeztem a vizsgáimmal. Remélem tetszeni fog a rész :) 


Mikor kiléptünk az ajtón egyből megrohamoztak minket az újságírók.  A gépek megállás nélkül kattogtak, és kérdésekkel rohamoztak minket.
- Együtt vannak?
- Mit szól a kapcsolatukhoz a két klub?
- Mióta vannak együtt?
- Ez csak látszat kapcsolat, vagy valódi?
Ilyen, meg ezekhez hasonló kérdések hangzottak el, de nem válaszoltunk. Cesc szinte rohant az autóhoz, engem meg húzott maga után. Gyorsan beültünk a kocsiba és elindultunk. Szerencsére sikerült leráznunk őket.
- Sajnálom, hogy rángattalak, csak megpróbáltam minél előbb a kocsihoz érni-mondta már a házban Cesc
- Semmi baj drágám, megértem. Elmegyek lefürdök-adtam egy gyengéd csókot a szájára majd felmentem a fürdőszobába. Megnyitottam a csapat, majd levetkőztem. Mikor már jó volt a víz beszálltam a kádba és elfeküdtem.
Már jó negyed órája lehettem bent mikor hallottam, hogy nyílik az ajtó. Cesc jött be vigyorogva. Tudtam, hogy nem bírja ki, hogy ne jöjjön utánam. Levetkőzött, majd beült mögém. A fejemet a mellkasára hajtottam, és ő átölelt.
- Tudtam, hogy utánam jössz –szólaltam meg percekkel később
- Célzásnak vettem a szavaidat –csókolt a nyakamba, mire beleborzongtam.
- Pedig nem az volt. Emlékszel a fogadásunkra? –néztem fel rá
- Emlékszem. De már nem érdekel – vigyorgott, majd szenvedélyesen megcsókolt. Én megfordultam és folytattuk a csókolózást, na meg persze mást is… :P


Másnap már a stadionba tartottam mikor valaki rám dudált. Ramos volt az. Vigyorgott, vagyis azt hisz, hogy ő előbb beér. De téved a drága, mert én fogok előbb beérni. Nyomtam a gázpedált és igyekeztem megelőzni, ő is gyors volt, de az utolsó kanyarban sikerült megelőznöm. Beparkolt a helyemre majd kiszálltam. Az autónak dőlve vártam Sesét. Meg is érkezett, be állt mellém a kocsijával, kiszállt, majd odajött hozzám.
- Ez szép volt kislány –vigyorgott, pedig ő vesztett, megint
- Köszi Ramo. De ugye tudod, hogy jössz nekem egy körrel? –elégedetten mosolyogtam és vártam a választ
- Nyugi, megkapod. Amint elmegyünk bulizni. –kacsintott rám
- Már megint fogadtatok? –jött oda Iker, Alvaroval és Raúlal a háta mögött
- Ők mikor nem? Mindent fogadássá tesznek –mondta Alvaro mire kapott egyet a hasába tőlem
- Aúúú… Ezt most mért kaptam? –csodálkozott
- Mert csak –kacsintottam rá –Amúgy nem akarok ünneprontó lenni, de nem mennénk be? –kérdeztem a srácokat, mire bólintottak és bementünk az épületbe.
Az öltözőbe lépve egyből megpillantottam Crist, már fel volt öltözve és indulásra készen volt. Mindig ő az első az edzéseken.
- Szia Cris –léptem oda hozzá majd adtam neki két puszit és leültem a helyemre
- Szia Nati. Minden rendben?
- Most már igen, jól vagyok – mosolyogtam majd elkezdtem öltözni
- Ennek örülök. Na de én most megyek, kinn találkozunk – mondta majd kiment az öltözőből.
Már a cipőmet kötöttem mikor valakit elállta a fényt előlem. Felnéztem, és Gonzalo állt előttem.
- Szia Pipita –felálltam hogy adjak neki két puszit, majd vissza ültem –Szeretnél valamit?
- Nem akarsz beszélgetni? –kérdezte komoly hangon
- Akarjak?
- Rajtad áll.
- Oké, akkor beszélgessünk.
- Nem most, majd edzés után. A szokásos hely? –kérdezte a törzshelyünkre célozva
- Jó lesz. Majd gyere utánam.
- Rendben. –mosolyodott el végre majd folytatta az öltözést.
Épp kiléptem az ajtón mikor valaki nekem jött és feldöntött.
- Ne haragudj Nati, elbambultam –segített fel Ángel
- Semmi baj Ángelitó. Inkább siess és öltözz át –kacsintottam rá, majd kimentem a pályára.
Leültem a padra, majd pár perc múlva társaságot kaptam Mou személyében.
- Szia Nati –üdvözölt majd leült mellém
- Szia José. Ami a tegnapot illeti –kezdtem bele, de Mou közbe szólt
- Nyugi Nati, Cris mindent elmondott. Nem is ezért jöttem
- Hát akkor?
- Megkérdezni hogy vagy –nem leptek meg a szavai, José tudott apámról, és mindig próbált nekem segíteni. Sokszor úgy viselkedett mint az apám, ami bevallom, jól esik.
- Már jól, köszönöm. Jól esett ez az egy nap, feltöltött –mosolyogtam, mire ő is megnyugodott
- Ennek örülök. De ha bármi baj van, vagy csak beszélgetni szeretnél akkor csak szólj.
- Rendben –válaszoltam, mire felállt és a pályára ment

Az edzés jó hangulatban telt, mint mindig. A fiúk megnevettettek. Edzés után bepattantam a kocsimba és elindultam a Café de Oriente felé. Bevártam Gonzát és együtt léptünk be a kávézóba. Leültünk egy asztalhoz, majd rendeltünk. Kíváncsi voltam, hogy mit akar, hisz rég nem voltunk kettesben.

- Hallgatlak Gonza –törtem meg én a csendet
- Cris mesélte, hogy mi történt. Hogy vagy? –hát igen, az egész csapat tudott apámról, viszont csak 4 emberrel tudtam erről beszélni. Crissel, Rickivel, Mouval és Gonzával.
- Persze, már jól vagyok
- Nati, nekem nem tudsz hazudni. Szinte én ismerlek a legjobban. Másnak beadhatod hogy jól vagy, de nekem nem.  
- Igazad van, tényleg nem vagyok teljesen jól… - ismertem be
- Rám mindenben számíthatsz, remélem tudod –fogta meg a kezem mire elmosolyodtam
- Köszönöm Gonza. Ez nagyon jól esik.
- Nem kell meg köszönnöd, ez természetes –mosolyodott el – Amúgy Fabregassal minden rendben?
- Minden tökéletes. Végig velem volt tegnap.
- Helyes. De ha bármivel megbánt, csak szólj nekem és kicsinálom!
- Gonza – nevettem, tetszett hogy megakar védeni
- Komolyan mondom! Ha bármivel is megbánt, elmegyünk a srácokkal Barcelonába és ellátjuk a baját!
- Hidd el, nem fog megbántani, szeret –tényleg így gondoltam, el nem tudtam képzelni, hogy megbántana.
- Remélem is! –mondta komolyan Gonza majd másról kezdtünk el beszélni

2012. augusztus 10., péntek

4.rész


Sziasztok! Mégis tudtam új részt hozni, remélem tetszik :) Ja és örülnék neki ha írnátok véleményt komiba, köszönöm :)



Eddig minden olyan jó volt, erre jön anyám a hülyeségével és mindent elront…
A szüleim 8 éves koromban váltak el. Sokat veszekedtek, apának meg ott volt a foci, ezért alig volt otthon. Miután elváltak én és a tesóim anyuval maradtunk. Anyu munkája miatt el kellett költöznünk Franciaországba, egész pontosan Párizsba. Kezelhetetlen voltam, nem értettem, hogy apu mért nincs velünk, ráadásul anya megtiltotta a focit, de én nem voltam képes abbahagyni, hisz a foci volt az életem, ezért titokban fociztam. Másfél évig éltünk itt, de aztán megint el kellett költöznünk anya munkája miatt. Most Németországba költöztünk, Münchenbe. 13 éves koromig itt éltünk. Anyám a fejébe vette, hogy ”lányosít” engem. Persze ez nekem nem tetszett. Nem akartam a jól megszokott nadrág-tornacipő helyett szoknyát és magas sarkút hordani, na meg persze sminkelni.
Csak úgy mentem bele, ha újra focizhatok. Anyám belement, így beiratkoztam a Müncheni ifi csapatba. Először a lány csapatba akartak bevenni, de a játékom meggyőzte az edzőt és így a fiú csapatba kerültem. Anya közben elkezdte a ”lányosító akcióját”. Először az öltözködésemet változtatta meg, utána a viselkedésemet próbálta csiszolni, több-kevesebb sikerre. Az az igazság, hogy tetszett, mert az átváltozásom után megfordultak utánam a fiúk…
Az első csókom is elcsattant, egy bizonyos Philipp Lahmal. Igen, vele. Aztán vissza költöztünk Milanóba. Így sokkal többet tudtam apuval lenni. Az AC Milan fociakadémiájára jártam, a fiú csapatba. Nagyon jó volt az életem, szerelmes is lettem, a foci is jól ment. 18 éves voltam mikor a Real Madrid megkeresett, és nem sokkal később le is szerződtek. Már 1 éve voltam Madridban, mikor apa felhívta az egész családot, hogy menjünk Milánóba, családi kupaktanácsra. Ott derült ki, hogy a barátnőjét akarja bemutatni, aki történetesen alig pár évvel idősebb nálam….

2 hónapig nem beszéltem apámmal. Próbáltam elviselni a barátnőjét, egészen 5 hónappal ezelőttig.  Mikor is megtudtam, hogy gyereket vár az a nő…Az apámmal nagyon összevesztem, számomra ő már nem él. A tesóim, az anyám, és az egész család elfogadta, kivéve engem. Nem tudom ezt megbocsájtani neki. Egyszerűen nem tudom!!!!

-Nati-jött be anyám a szobába - Kérlek, ne haragudj.
-Te ne haragudj. Nem rád haragszom.
-Nagyon szeretlek kicsim. És apád is. Nagyon fáj neki, hogy nem beszélsz vele.
-Anya, kérlek, hagyjuk ezt…
-Rendben van drágám, de gondolkozz el ezen. Nekem most mennem kell vissza Milanóba. De ha bármi van, akkor hívj. Szeretlek-ölelt meg
-Rendben van. Én is szeretlek. Szia. –engedtem ki az ajtón, majd visszamentem a szobámba.
Nagyon  felkavart ez az egész. Hirtelen felpattantam, átöltöztem, fogtam a táskám és a kocsi kulcsot, majd lementem a garázsba, bepattantam a kocsimba és elindultam Barcelonába.

Cesc háza előtt leparkoltam, majd bementem a házba a pótkulcsommal. Mivel nem szóltam Cescnek, hogy jövök így nem volt itthon. Már vagy 1 órája ültem a nappaliban, mikor hallottam, hogy kattan a zár és Cesc lép be az ajtón pár csapattársával. Gyorsan felpattantam és elé mentem.

-Nati, hát te mit keresel itt? –csodálkozott Cesc
-Szükségem volt valakire-öleltem meg
-Ezek szerint ugrott a program –mondta gúnyosan Piqué.
-Bocsi srácok, majd máskor. Sziasztok. –kísérte ki őket majd odajött hozzám és szorosan megölelt.
-Mi történt kicsim? –ültetett le a kanapéra és nyugtatóan simogatott
-Anyám ma nálam volt és megint azzal jött, hogy béküljek ki apámmal. Teljesen felkavart ez az egész-szipogtam
-Gyere ide-vont a karjaiba és simogatta a hátamat
-Muszáj volt eljönnöm ide, egyedül nem bírtam volna
-Jó hogy eljöttél. Gyere, menjünk fel a szobába- mondta majd felmentünk a hálóba
Cesc levette a pólóját, nekem megy adott egy nagy pólót éjszakára. Átvettem, majd befeküdtünk az ágyba. A mellkasára vont, közben cirógatott. Nem szóltunk semmit, de most így volt jó. Hamar elaludtam Cesc simogatása közben.

Reggel egyedül ébredtem. A hangok alapján Cesc a konyhában volt, ezért lementem hozzá.
Nem is tévedtem, épp a reggelit csinálta.
-Jó reggelt-köszöntem rá majd leültem
-Neked is, hogy aludtál? –lerakta elém a rántottát majd ő is leült
-Jól. Ezt neked köszönhetem.
-Ezt nem kell köszönnöd, érted bármit megtennék. De most egyél-kérlelt
-Nem vagyok éhes - húztam el a számat
-Gyere csak ide-kérlelt Cesc
-Miért? – nem értettem, de felálltam és odamentem elé. Cesc megfogta a derekam, majd beleültetett az ölébe
-Ezért. Tessék ennyi. –nyújtotta felém a villát
-Nem akarok.
-Kérlek, az én kedvemért – vetette be a boci szemeit, tudja jól, hogy ennek nem tudok ellen állni
-Jólvan…- egyeztem bele, majd hagytam hogy megetessen.
-Kicsim, neked nincs ma edzésed? –kérdezte már a nappaliban
-Van, de nincs kedvem visszamenni Madridba.
-Kihagynál egy edzést? Pont te? –csodálkozott Cesc. Tényleg sose hagytam ki edzést, még betegen is bementem…de most nem bírtam…
-Tudod mit, én se megyek be ma edzésre-szólalt meg Cesc
-Mi? Nem, azt nem teheted. Be kell menned. –ellenkeztem
-De neked szükséged van rám.
-Annyira szeretlek-öleltem meg-de nem hagyhatod ki az edzést
-Egy edzésbe nem halok bele, el is hívom az edzőt.-állt fel mielőtt bármit is mondhattam volna.
Amíg Cesc telefonált én is fogtam a telefont, hogy felhívjam Crist, hogy nem megyek ma edzésre.
-Szia kislány, na mi a helyzet? –szólt bele a telefonba
-Szia Cris, semmi jó. Itt vagyok Barcelonában.
-Mit keresel te ott? Hiszen fél óra múlva edzés
-Tegnap eljött hozzám anyu és megint felhozta a Leonardos témát-nem tudtam azt mondani, hogy az apám, ezért a keresztnevén hívtam-kiborultam és eljöttem Ceschez tegnap este
-Hívhattál volna. Na mind1, most hogy vagy?
-Nem valami jól…ezért is hívtalak, szólnál Mounak, hogy ma nem megyed edzésre?
-Persze, hogy szólok. Te meg nyugodj meg, és holnap már gyere edzésre.
-Rendben. Köszönöm Cris.
-Nem tesz semmit. Szia Nati- köszönt el, majd letettem a telefont.
Cesc még mindig nem jött vissza, gondoltam megnézem, ezért kimentem a konyhába.
Nekem háttal állt, és még mindig telefonált.
-Igen. Igen Persze. Köszönöm Joseph. Holnap találkozunk, szia-tette le a telefont, majd mosolyogva felém fordult-Na megvan oldva, nem kell edzésre mennem, elengedett az edző.
-Én is beszéltem Crissel, szól Mounak.
-Na látod, mégis csak együtt leszünk ma-csókolt meg
-Már hiányzott, hogy kettesben legyünk-mosolyogtam rá
-Mit szeretnél ma csinálni?
-Nem tudom, találd ki te.
-Akkor öltözz fel, elmegyünk ebédelni.
-De mi lesz a paparazzikkal? –kérdeztem, hisz a nyilvánosság még nem tudta, hogy együtt vagyunk.
-Nem érdekelnek. Most már nem akarok bujkálni. Tudják meg, nem érdekel.
-Rendben. Akkor megyek átöltözök, fél óra és mehetünk.- felmentem a hálóba és átöltöztem.
Fogtam a táskám, és lementem Ceschez.
-Mehetünk.
-Hoppá, ez de gyors volt- adott egy puszit, majd kimentünk a kocsihoz és elindultunk.           
Bementünk egy hangulatos étterembe, Cesc ötlete volt. Az egész étterem megbámult minket, de nem foglalkoztunk vele. Leültünk az egyik eldugott helyre és leadtuk a rendelésünket.
-Cesc-hajoltam közel hozzá-Észre vetted, hogy mindenki minket bámul?
-Bámuljanak csak, nem érdekel. Engem csak te érdekelsz-fogta meg a kezem és adott rá egy puszit.
Már javában ettünk, mikor odajött hozzánk a főpincér.
-Elnézést a zavarásért, de gondoltam jobb ha tudják, hogy tele van újságírókkal a bejárat.
-Ezt nem hiszem el-változott meg Cesc arca, látszott rajta, hogy mérges.
-Köszönjük-mondtam a pincérnek, majd nyugtatólag megfogtam Cesc kezét
-Kérem-hajolt meg a pincér majd elment.
-Már enni se ehet az ember anélkül, hogy ne követnének??-kiabált Cesc mire sokan odanéztek
-Nyugodj meg drágám. Fizessünk és menjünk.
-Oké...-intett a pincérnek hogy hozza a számlát
Fizettünk, majd felálltunk és az ajtó felé mentünk, nem tudva hogy mi vár ott ránk…


2012. augusztus 7., kedd

Közlemény

Sziasztok!


Sajnos most egy ideig nem tudok részt hozni, mert benne vagyok a tanulásban. Lehet, hogy csak 1-2 hét múlva tudok új részt hozni. Remélem megértitek, sajnálom. 

2012. augusztus 1., szerda

3.rész


Meghoztam a 3.részt, remélem tetszeni fog :) 


Már mindenki ott volt, egy körben álltak és figyelték Mout. Mikor az edző észrevett mérgesen nézett rám, ami nem jelent jót…

-Nocsak, nocsak, Natalia, ugye tudod, hogy mennyi az idő? –nézett rám mérgesen Mou-Ha nem tudod, akkor majd én megmondom neked. 11:10! Az edzés 11 órakor kezdődik! 11-kor, és nem 11:10-kor-osztott ki Mou
-Sajnálom, elaludtam…
-Szerencséd, hogy még nem kezdtük el az edzést. De ezért kapsz plusz 20 kört!
-Értettem-bólintottam majd be álltam Sergio és Mesut közé.
-Mint ahogy az előbb mondtam, nem foglalkozunk a Szuperkupával. Csakis a szezonra koncentrálunk, a Bajnokságra, a Király Kupára, és a Bajnokok Ligájára! Nem törődünk másokkal, csak magunkkal. Nem foglalkozunk a rosszindulatú megjegyzésekkel, rendben? –nézett ránk Mou mire mindannyian bólogattunk. –A mai edzést futással kezdjük. Mindenki 40 kört fut. Natalia-nézett rám-Te hatvanat.
–Értettem-na ez nem lesz kellemes….
Már az 5. körömnél tartottam mikor Cris mellettem termett.
-Mért késtél? –kérdezte
-Elaludtam.
-Az egész sztorit kérem-néha utálom, hogy ilyen jól ismer..
-Tényleg elaludtam, de nem egyedül voltam
-Hoppá, csak nem kibékültetek Fabregassal? –lepődött meg
-Honnan tudod? –néztem rá csodálkozva
-Mivel nem vagy az a megcsalós típus, ezért más lehetőség nincs. –kacsintott rám, hát igen, ő tényleg mindent tud rólam
-Igaz. Igen, vele voltam –mosolyogtam
-Helyes. Nem akarlak szomorúnak látni.
-Nem fogsz-kacsintottam.
Csendben folytattuk a futást. A fiúk leültek és úgy figyelték ahogy futok, a bünti köreim még hátra voltak. Mikor az utolsó körömmel is végeztem folytattuk az edzést. Két csoportba lettünk osztva és edző meccset játszottunk.

Az edzés végén az öltözőbe mentünk. Ez alatt a 2 év alatt már megszokták a fiúk, hogy előttük öltözök. Habár az új játékosok még nem. Többször észrevettem már, hogy a kisgyerek szeme rajtam maradt. A kisgyerek alatt Varane-ra gondolok. Szegény, mikor legelőször öltöztem előtte nagyon meg volt illetődve, ezért még mindig cikizik a fiúk.  Gondolkodásomból Ricki hangja térített vissza.
-Hé, Nati. Caro hívott, hogy hívjalak meg ebédre.
-Mikorra menjek? –csillant fel a szemem
-Akár most is, mire odaérünk kész is lesz.
-Imádom Caro főztjét..
-Tudom-nevetett Ricki. Gyere utánam kocsival-szólt nekem és kiment az öltözőből. Elköszöntem a srácoktól, bepattantam a kocsimba és követtem Rickit.



-Natiiiiiii – szaladt felém kiabálva Lucita mikor beléptünk a házba
-Szia törpe-emeltem fel
-Anyu hol van?
-A konyhában csinálja az ebédet
-Na akkor lessük meg-kacsintottam rá és elindultunk a konyhába. Valóban a konyhában volt a barátnőm, a látottak alapján már több órája a konyhában sündörgött.
-Egész Madridot meghívtad, hogy ennyi kaját csináltál? –kérdeztem, mire megfordult
-Nati. Szia. –ölelt meg miután letettem Lucitát. -Mi volt veled? Tegnap egész nap hívalak, mért nem vetted fel? –vont kérdőre drága barátnőm.
-Aludtam, meg egész nap lustálkodtam, mért baj ez mindenkinek? –fogtam magam és leültem az asztalhoz.
-Dehogy baj Natim csaj aggódtunk érted. Cesccel kibékültetek?
-Igen-mosolyogtam, ha Cesc szóba kerül mindig mosolygok
-Na ennek örülök. Annyira hülyék vagytok, hogy állandóan veszekedtek-csóválta a fejét Caro
-Tudom. De hát a mi kapcsolatunk tele van érzelmekkel. A keresztlányom hol van? –kérdeztem, mire megjelent Ricki a keresztlányommal a kezében. Mikor meglátott egyből nyújtózkodott, hogy vegyem át.
-Hát szia te gyönyörűség-pusziltam meg a fejét.
-Hát ezt nem hiszem el. Ha te itt vagy én el vagyok felejtve-háborodott fel Ricki viccből
-Sajnálom, de engem minden gyerek szeret-nevettünk Caroval


Ebéd után még játszottam egy kicsit a gyerekekkel, majd haza jöttem. Épp a tv-t kapcsolgattam mikor megcsörrent a telefonom. A kijelzőn Cesc neve díszelgett.

-Szia drágám-vettem fel boldogan a telefont
-Szia kicsim. De jó hallani a hangodat-telefonon keresztül is tudtam, hogy mosolyog
-A tiéd is drágám. Rendben haza értél?
-Persze. Edzésen voltam, most meg átjöttem anyuékhoz. Te mit csináltál? –érdeklődött
-Edzésen voltam, aztán Rickiéknél babáztam. Mikor tudunk találkozni? –kérdeztem
-Nem tudom szívem, lehet hogy majd csak a jövőhéten.
-Olyan soká?
-Sajnos az edzések és a szezon első meccse miatt nem lehet előbb. Addig marad a telefon és a web kam.
-Web kamera? Az minek kell-csodálkoztam
-Hát a kamszex miatt-nevetett fel, tudhattam volna, hogy erre gondol a perverze.
-Cesc, te nagyon hülye vagy-nevettem fel én is
-Most mért? Sztriptízelnék neked –mondta csábos hangon
-Ne is mond kérlek…az úgy nem jó, ha nem láthatom élőben
-Mi az, ennyire kívánsz? –kötözködött velem a drága
-Álmaidban. Én tovább bírom szex nélkül mint te szívem
-Fogadunk?
-Fogadjunk! Aki nyer, az nem tom mit kap, még ki kell találnom.-mentem bele-Egy hónapig nincs szex!
-Készülj szívi, mert én fogok nyerni.
-Csak hiszed, én fogok nyerni. Ja és, a nuku szex alatt a pornót is értem!
-Mi????-ijedt meg
-Az is beletartozik-nevettem
-Na majd meglátod, hogy én fogok nyerni. De most mennem kell, kész a vacsi. Szeretlek
-Rendben szívem, üdvözlöm anyukádékat. Én is szeretlek-köszöntem el, majd letettem a telefont. Cesc ötletén mosolyogni tudtam, mindig meg tud nevettetni a bolondságaival.

Az egész hét kemény edzéssel telt, készültünk a szezon első meccsére. Cesccel naponta többször is beszéltünk, de sajnos csak telefonon. Épp a vele való beszélgetés után nyomtam ki a telefont, mikor csöngettek. Kimentem ajtót nyitni, és a vendégem nem kis meglepetésemre anyám volt.
-Anya, hát te mit keresel itt? –kérdeztem miután megölelt
-Gondoltam meglátogatom a kislányomat-jött be és leült a nappaliba
-Ennek van valami oka, jól gondolom?
-Tudtam, hogy rájössz-sóhajtott-Nem gondolod, hogy most már ideje lenne kibékülnöd apáddal?
-Nem gondolom. Ezt a témát hagyjuk.
-De kicsim, ő az apád! És nem sokára megszületik a kis testvéred.
-Nekem nincs apám! Arra  a zabi gyerekre meg nem vagyok kíváncsi-dühöngtem
-Ő a testvéred! El kell fogadnod apád döntését.
-Ő számomra meghat. És ha ezért jöttél, akkor jobb ha elmész-közöltem és bevágtattam a szobámba...
                                                                   
Nem tudok dönteni Nati anyjának a karakterét illetően, ezért úgy gondoltam hogy döntsetek ti, szavazással.
Oldalt tudtok szavazni :)